Grammatika versben

El van már temetve ama korcs bennünket,
Nem ficamítja ki többé az eszünket,
Hacsak fel nem támad hetedszer is, mint a
Regényhőst életre hozza egy csöpp tinta.
Nosza, még a többit, ami nem fér főben,
Temessük el ím e kolerás időben;
Mert a nyelvnek is van pestises járványa,
Ha nem volna, csinál doktora, bábája.

Mi a nyelvet rontja, az a legfőbb veszély:
Hogy még a paraszt is mind magyarul beszél.
Grammatikát nem tud, hiába csináljuk,
Mégis egyre darál, egyre fecseg szájuk.
Ugy beszél mint apja, nem halad a korral,
Nemes oltvány helyett él ösi vackorral;
Azt se tudja: ki, mi; azt is összevéti;
Három szál fonal az íge pászmán néki.
Ikes vagy nem ikes, azzal nem törődik,
Gyermeke ha csínt tesz, mondja megverődik;
Szóval annyi bűne, amennyi mondása:
Ez a paraszt beszéd nagy isten-csapása.

Törvény kell a nyelvnek, mert különben elvész
Törvényét ki szabja, mint az a sok nyelvész,
Az a három, négyszáz tudós képviselő,
Kik egy-egy indítványt sürűn hoznak elő,
Sőt nem is indítványt, mert törvénnyé kenik:
Önnön bogarába szerelmes mindenik:
Ez az ás és-t leli olyan iszonyatnak,
Hogy talán a szószt is nevezi mártatnak;
Amaz ly betűtől sáppadoz és ünget,
Hogy ettől a hideg ki nem lél bennünket;
Más az oly és olyan különbségin épűl
S megöli a bűnöst könyörűlet nélkül;
Harmadik máglyára itélne valakit,
Ha nem ír és nem mond a ki helyen akit;
Van, ki dühös egy-egy régi jámbor szóra;
Mit vétett? ki tudná! nem tetszik az orra;
Van ki írt száz könyvet, s kérkedik hogy soha
Egybe sem tevé ez ártatlan szót: noha!

                          * * *

A nyelvet már 1861-ben is védték, kikben erre a készség és vágy felbuzgott. Nekik és róluk írta ezt a verset Arany János. Valamiért ő kevésbé féltette azt a nyelvet, amit nála jobban kevesen műveltek és használtak.

A nyelvet ma is sokan féltik, tán nem is tudva, féltésükkel és szabályaikkal mennyit ártanak neki. A nyelvészek és nyelvművelők manapság is folyó vitájának termését szedi össze az alábbi oldal. Tanulságos olvasmány.

 A nyelvművelés kártékonyságáról és ármánykodásáról


Nem veszi komolyan a Google ezt a UFO dolgot. A 66 éve történtekre, vagy nem történtekre egy kis játékkal emlékezik, de ennek végén az ufonauta maga összeszedi a sérült UFO darabjait és gyorsan távozik. Az viszont lehet, hogy az ufók műve, hogy a játékról csak egy kicsit darabos videót tudtam elkapni, így aztán a ló ki is maradt belőle, pedig olyan szépen néz ki az ablakon.

A 130 éve született Franz Kafkára emlékezik a Google mai doodle-ja. Tulajdonképpen egész vidám rajzzal. Kafka sötét hangulatú írásaihoz képest mindenképpen.



161 éve született a jellegzetes, kicsit szürreális, álomvilágot idéző épületeiről híres katalán építész. Legismertebb művét a barcelonai Sagrada Famíliát 1882 óta építik. A mai Google doodlera viszont nem fogunk ennyi ideig emlékezni.



A remek animáció mellé ezúttal remek zene is társul.



96 éve született Ella Fitzgerald, talán az egyik legismertebb dzsesszénekesnő. Luis Armstronggal közösen találták ki, vagy legalábbis terjesztették el a szkettelést. Álljon itt egy Budapesten készült felvétele is.



Ezzel a nyalka huszárral köszönti a Google nemzeti ünnepünket. A hirtelen jött zimankó miatt huszárt eredetiben ma úgysem fogunk látni, örüljünk ennek a képnek helyette.



540 éve született Kopernikusz, aki jó nagy felfordulást csinált az addigi világkép gyökeres átalakításával. Azóta mi keringünk a Nap körül, és nem ő körülöttünk. Nagy változás volt ez, és nem is ment könnyen az elfogadtatása, maga Kopernikusz is csak számítási eljárásnak mondta a tanait, hogy ne legyen ellentmondásban a vallási dogmákkal. Még a közel száz évvel Kopernikusz után született Giordano Bruno és Galilei is komoly bajba került a heliocentrikus világkép hirdetése miatt.

A Google most szerényen magát is a középpontba helyezi, de azért jó, ha tudjuk, továbbra is a Nap körül keringünk!

Népszerűek